Hogyan ápoljunk demens beteget?
2026.01.29.
A Parkinson-kór a leggyakoribb neurodegeneratív betegségek közé tartozik, amely főleg az idősebb korosztályt érinti, de bármely életkorban megjelenhet. A köztudatban tipikusan “remegő kezekkel” társítják, ám ennél sokkal komplexebb, számos életminőséget befolyásoló tünete, vonatkozása van. Cikkünk bemutatja a Parkinson-kór lényegét, főbb tüneteit, és válaszol a leggyakoribb kérdésekre.
A Parkinson-kór egy progresszív, azaz folyamatosan romló idegrendszeri betegség, amely a központi idegrendszer mozgásért felelős területeit támadja meg. Leginkább a dopamin nevű ingerületátvivő anyag termeléséért felelős agyi sejtek pusztulása okozza. Az elégtelen dopaminellátás lassítja, merevvé teszi a mozgást, és motoros (mozgással kapcsolatos) valamint nem-motoros (egyéb) tüneteket idéz elő.
Világszerte több mint 10 millió embert érint.
A betegség kialakulása általában 60 év felett jellemző, de akár már 40 éves korban is elkezdődhet.
Az okok összetettek: genetikailag öröklődő hajlam, környezeti tényezők, toxinok, valamint a szervezet sajátos biológiai folyamatai állnak a háttérben.
A tünetek lassan, fokozatosan jelennek meg, gyakran évekig alig észrevehetőek.
Remegés (tremor): A legtipikusabb tünet, általában az egyik kéz kisujjánál jelentkezik, később terjedhet. A “nyugalmi remegés” jellegzetes: pihenéskor jelentkezik, mozgás közben gyakran megszűnik.
Izommerevség: Az izmok tartós feszültsége, merevsége (rigiditás) miatt nehezebb a test hajlítása, fordítása, a mozgás lelassul, robottá válik.
Bradykinézia: A mozgások lelassulása. Ez a mindennapi életben jelentkezhet például lassú járással, nehézkes felkeléssel, finommozgások (például gombolás) romlásával.
Testtartási instabilitás: Az egyensúly megtartásának zavara, dőléshajlam, gyakori elesések.
Járászavar: Apró, csoszogó lépések (ún. “parkinsonos járás”), nehezebb fordulás, gyakori “megtorpanás”.
Nem-motoros tünetek
A Parkinson-kór nem csupán a mozgásra van hatással! Sok beteg tapasztal:
Alvászavarokat
Depressziót, szorongást, apátiát
Szaglásvesztést (a betegség korai jele!)
Székrekedést
Fáradékonyságot
Memóriazavart, koncentrációs nehézségeket
A diagnózis elsősorban a jellegzetes tüneteken és a neurológiai vizsgálaton alapul. Nincs egyetlen “laboratóriumi teszt”, de speciális vizsgálatok (agyi képalkotás, mozgásanalízis) segíthetnek.
A betegség lefolyása egyénenként eltérő: van, akinél lassan romlik az állapot, másnál gyorsabb a folyamat. Habár ma még nem gyógyítható, a tünetek korszerű terápiával, életmódváltással, gyógytornával jól kézben tarthatók. Nagyon fontos a mozgás, a rendszeres gyakorlatok, a támogató közösség, a pozitív mentális hozzáállás.
A Parkinson-kór diagnózisa nem jelent reménytelenséget: a korai felismerés, a személyre szabott kezelés és az aktív életvitel révén az érintettek hosszú évekig önállóak maradhatnak. A társadalmi elfogadás, a tájékoztatás, és a betegség minél szélesebb körben való megismerése kulcsfontosságú a Parkinson-kórral élők életminőségének javítása érdekében.
Parkinson-kór megelőzésére segítség: www.memobiom.hu
