Sokan teszik fel a kérdést: örökölhető a demencia? Ha a családban már előfordult Alzheimer-kór vagy más típusú demencia, természetes, hogy felmerül az aggodalom. Vajon nagyobb eséllyel alakul ki nálunk is? Mit jelent pontosan a genetikai hajlam? És lehet-e tenni valamit a kockázat csökkentése érdekében?
A válasz összetett. A demencia bizonyos formái valóban mutathatnak családi halmozódást, de ez nem jelenti azt, hogy a betegség törvényszerűen öröklődik.
A demencia nem egyetlen betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agy működésének fokozatos romlásával jár. Leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, de ide tartozik a vaszkuláris demencia, a Lewy-testes demencia és a frontotemporális demencia is.
A demencia jellemző tünetei:
Az öröklődés kérdése leggyakrabban az Alzheimer-kórral kapcsolatban merül fel.
A rövid válasz: ritkán közvetlenül, gyakrabban hajlam formájában.
A demenciás esetek túlnyomó többsége nem közvetlenül öröklött betegség. Két fontos kategóriát különböztetünk meg:
Ritka, családi (örökletes) forma
Az Alzheimer-kór nagyon kis százaléka – körülbelül 1–5% – genetikai mutációhoz köthető. Ezekben az esetekben a betegség jellemzően fiatalabb korban (40–60 év között) jelentkezik, és domináns öröklődést mutathat. Ha valaki ilyen genetikai mutációt hordoz, nagy valószínűséggel kialakul nála a betegség.
Ez azonban rendkívül ritka.
Genetikai hajlam
A legtöbb esetben nem konkrét „demencia génről” van szó, hanem bizonyos genetikai tényezők növelhetik a kockázatot.
Az egyik legismertebb ilyen tényező az APOE-e4 génváltozat. Ennek jelenléte növeli az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét, de:
Mennyire számít a családi halmozódás?
Ha egy elsőfokú rokon (szülő, testvér) érintett volt, a kockázat valamelyest emelkedhet. De ez nem jelent automatikus betegséget.
A demencia kialakulásában ugyanis az alábbi tényezők is fontos szerepet játszanak:
Lehet csökkenteni a genetikai kockázatot?
Igen. A kutatások szerint az életmód jelentős hatással van a demencia kialakulására, még genetikai hajlam esetén is.
A megelőzésben szerepet játszhat:
Genetikai tesztelés általában csak akkor javasolt, ha:
Fontos tudni, hogy az APOE gén vizsgálata önmagában nem ad biztos választ a jövőre nézve, és pszichés terhet is jelenthet.
Nem a genetikai háttér, hanem a tünetek számítanak igazán. Ha memóriazavar, tájékozódási probléma vagy személyiségváltozás jelentkezik, érdemes kivizsgálást kérni.
A korai felismerés lehetőséget ad:
A tudatos megelőzés, a rendszeres orvosi kontroll és az aktív életmód kulcsfontosságú lehet a kockázat csökkentésében.
Kérdések és válaszok a témában:
Nem. A legtöbb esetben nem közvetlen öröklődésről van szó, hanem legfeljebb enyhén emelkedett kockázatról.
Ritka esetekben igen, de a legtöbb demencia nem egyetlen génhez köthető. Inkább genetikai hajlamról beszélünk.
Csak indokolt esetben, szakorvosi javaslatra. A genetikai teszt nem ad teljes bizonyosságot a jövőbeni betegségre vonatkozóan.
Igen. Egészséges életmóddal, rendszeres mozgással, mentális aktivitással és a szív-érrendszeri kockázatok csökkentésével jelentősen befolyásolható a demencia kialakulásának esélye.
